A cserkészet pedagógiai alapjait több mint 100 éve fektette le az angol Robert Baden-Powell

 

A cserkészet meghatározása

A cserkészet önkéntes, politikamentes vallásos ifjúságnevelő mozgalom.

 

A cserkészet célja

A magyarországi cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Ennek eléréséért ifjúságnevelést végez önkéntesei által, illetve életmodellt nyújt. Mindezt saját nem-formális nevelési módszerével végzi. A cserkészet ezt Magyarország településein a helyi közösségekkel együttműködve 7 éves kortól mindenkinek nyújtja, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal.

 

A cserkészet alapelve

Kötelességteljesítés Isten, embertársaink és önmagunk iránt.

 

A cserkészmódszer

• kisközösségi (őrsi) rendszer

• fogadalom és törvények

• cselekedve tanulás

• folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben

• magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi hagyományainkra

 

A cserkésznevelés végső célja

A cserkésznevelés célja, hogy a hozzánk kerülő, bennünket választó fiatalok a felnőttkor elejére a lehető legközelebb kerüljenek ahhoz az eszményképhez, amit a kezünk közül kikerülő eszményi cserkész képeként fogalmaztunk meg. Az életterületenkénti megfogalmazás könnyebbé teszi a munkánkat, mert pontosabban és részleteiben láthatjuk azt az eszményt, amit igyekszünk elérni. E mellett elkerüljük vele az általános megfogalmazásokat, amelyekben nehezebb meglátni, hogy hol tartunk a nevelésünkben. Alapvetően a felnőttkor elejéig tart az a folyamat, amelynek eredménye az a felnőtt, akiben a nevelés 95%-a önnevelés (és erre igénye is van), és 5%-a a közösség általi nevelés. (A kezdetkor ez az arány 5%-95%-os megoszlást mutat, és a fejlődés útján az arány fokozatosan változik.) A cserkésznevelés célja, hogy nevelésünk által olyan tartós változásokhoz juttassuk hozzá az egyes embereket, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a társadalmi jövőképünket (amelynek ők is tevőleges alakítói) megvalósítsák.

Ebből fakadóan a magyar cserkészet küldetése meghatározza azt, hogy milyen a világba kilépő fiatal felnőtt eszményképünk:

 

Lelki jellemzők

 „Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.” (Ter 2,7) A teljes életet elő ember keresi élete célját, feladatát. Ősten felé növekedni igyekszik. Életének vezérfonala a szeretet. Önmagát kritikusan szemléli, így képes a változásra. Készül az Istennel való végső találkozásra. Cselekvő tagja egy vallásos életet élő, hívő közösségnek. Cselekedeteit a hite szerinti jóra törekvés irányítja, egyénileg és közösségileg is. Tud dönteni hite és Ősten mellett, minden nap, minden helyzetben! Nyitott Istenre és üzenetére, amit elsősorban az élet és a természet csodája által tudunk megtapasztalni. Istennel élő kapcsolatban él, és közösségeiben is ezt éli meg. Az Istentől jövő állandó szeretetre cselekvően, naponta válaszol lelkiállapotának, élethelyzetének megfelelően.

 

Érzelmi jellemzők

„Mint a lerombolt város, amelynek nincsen fala, olyan a férfi önuralom nélkül.” (Péld 25,28) A teljes életet élő ember érzelemvilága és annak kifejezésmódja gazdag. Pozitív és negatív érzelmeit egyaránt felismeri, őszintén ki tudja fejezni, és képes uralni. Érzelmi fejlettsége korának megfelelő, azaz felismeri érzelmeit, azoknak változni képes voltukat és változásaikat. Tudja kezelni az érzelmeit és azok változásait, az őt érő érzelmi hatásokat fel tudja dolgozni. Ki tudja fejezni érzelmeit verbálisan és más, az adott helyzetnek megfelelő módon, azaz ismeri az érzelem kifejezésére szolgáló módokat, és ezek között találja meg a számára leghelyénvalóbbakat. Tudatában van annak, hogy ezek a kifejezési módok egyénenként különbözőek, tiszteli a másik ember kifejezésit és kifejezésmódját. Tisztában van az érzelmei és cselekedetei közötti összefüggésekkel. Felismeri mások érzelmi megnyilvánulásait, tudja őket befogadni, esetlegesen megérteni azok hátterét, és tud ezekre reagálni. Szükség esetén, vagy megfelelő helyzetben azonosulni tud, vagy éppen függetleníteni tudja magát a csoportban uralkodó érzelmektől és azok megnyilvánulásaitól.

 

 Testi jellemzők

 „Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok?” (1Kor 6,19) Minden lelki és szellemi fejlődés alapja a testünkkel való tudatos bánásmód! Tudatában van, hogy a teste egy eszköz arra, hogy egy életen keresztül őt kiszolgálja, és az élete célját megvalósíthassa: egész életében másokat szolgáljon, és ezért felelősséggel tartozik érte. Tudatos testével kapcsolatban, ismeri biológiáját, fizikáját, figyeli és érti a változásokat. Elfogadja testét, együtt tud élni fejleszthetetlen adottságaival, és fejleszti azokat, amelyeket fejleszteni tud. Teljes életet él testében, azaz a maga egészségét abban a keretben meg tudja élni, amely neki adatott. Karbantartja és fejleszti testét, különösen figyel a higiénia és a fittség, erőnlét területére. Testi valójában úgy él, hogy harmóniában legyen a mikro- és makrokörnyezettel (különösen a természettel) „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén teszi mindezt. Érzékszerveit ápolja, tökéletesíti, és kerüli rombolásukat! Testi szükségleteit tudatosan és fegyelmezetten kezeli, önuralmával testi igényei fölé képes kerekedni. Táplálkozása tudatos, összhangban a természettel és a lehetőségeivel!

 

Értelmi jellemzők

„Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mő forrása.” (Sir 37.16) A teljes életet élő ember tudományos, művészi vagy humán műveltség területén, kézművesség vagy szakipari képességek terén az önmaga által kiválasztott hivatás területén és mélységben képzi magát. Igyekszik így szerzett tudását a szűkebb és tágabb környezetének javára fordítani. Gondolatainak tisztaságára és gondolkodásának frissességére törekszik. Tudásával igényes, minél (minőségi) és mennél (mennyiségi) többet igyekszik befogadni. A befogadáshoz elengedhetetlen a nyitottság, a tanulási képességek és az alkotóképesség fejlesztése. Legyen képes tudásának kialakult rendszerét felülvizsgálni, átalakítani, az új tudásanyagot megfelelő helyre tenni, és ha szükséges újrarendszerezni. Az új tudásanyag megszerzésére vágyik és tesz is érte. Többrétű, széles látókörő tudásbázisra akar szert tenni. Saját szakmájában élete végéig fejleszti magát. Szűkebb és tágabb környezetéről véleményt tud formálni, és az ehhez szükséges tudásanyaggal, tudományokban jártassággal rendelkezik. Különösen a nemzetével, a vallásával, az erkölcstan és etika, a politika és a természetes és a mesterséges környezetével kapcsolatos tudományok terén. Rendelkezik minden kellő tudással érzelmeinek helyes, az igényeket kifejező megfogalmazásához.

 

Társas jellemzők

 „Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18, 19-20 A teljes életet elő embernek van elképzelése a majdani családi életéről és készül rá, illetve a családja szeretetközösségének motorja lesz. Van legalább egy olyan kis közössége, mely a kölcsönös bizalomra épül. Megtalálja lakókörnyezetében, hogy hol van szükség az ő segítségére, képességéhez mérten társadalomi feladatot vállal. Felelősséggel van a szűkebb és tágabb környezetéért. (Föld, nemzet, város, egyházközség, csapat, család, stb.). Képes kapcsolatainak fejlesztésére, az esetleges ellentétek kezelésére. Egyén-közösség viszonyban rendet tud rakni saját életállapotának, hivatásának megfelelően. A férfi–nő kapcsolatokat tudja kezelni, cselekvő részese, a másik nem tagjaival tud megfelelően együtt létezni, dolgozni, bánni. Társadalmi és neveléssel járó előítéleteivel szemben tudatos, ezektől függetlenül tud dönteni. Közösségének cselekvő és elkötelezett tagja, de vágy él benne más közösségek megismerésére.